나의 이야기

다나 2017. 5. 28. 22:07

Nosztalgia


500. bejegyzésnek valami szép, érzelmes írást gondoltam, főleg így nyár felé, amikor is a koreai nyelvvel való ügybuzgó tevékenységem 7. évfordulóját szoktam ünnepelni, és lesz is érzelgés, de e bejegyzésnek lesz azért mélypontja és a végén szokás szerint lelkesen tervezgetős lezárás várható.



Palacsintázás 



Halászlevezés


Bizony elröpült 7 év! Ha visszatekintek erre az időszakra, felvillannak a képek: ahogy bámulom a buszon a kinyomtatott hangul táblázatot, ahogy diadalittasan fogom Osváth Gábor tankönyvét, ahogy angol szótárral felfegyverkezve, gyöngyöző homlokkal próbálok eligazodni a tankönyvek szövegeiben, ahogy hajnal 5-kor TTMIK lecókat hallgatok és jegyzetelek lelkesen, vagy a 2014-es nyár, amit teljes egészében TOPIK tesztsorok társaságában töltöttem. És a sok munka mellett, eszembe jutnak az eredmények is: a városvezetés Makón, az első koreai társalgás 경아 barátnőmmel, az első koreaiul olvasott könyv (어린 왕자), az interjú a VIXX két tagjával, a megszervezett koreai nyelvtanfolyamok, a tanítványom, ahogy megszerzi a koreai nyelvvizsgáját, az első koreai esszém, az előadások, amiket megtarthattam, találkozás Osváth Gáborral, Csoma Mózessel, 김영하-val és 이문열-lal, és talán leginkább a sok-sok jó barát, akiket inkább fel sem sorolok. Azt hiszem, azt a sok-sok szeretetet, figyelmet és ajándékot, amit az elmúlt években koreai és magyar ismerőseimtől kaptam, nem tudnám soha viszonozni, és el sem tudom mondani, mennyire hálás vagyok, ha rájuk gondolok.



Kedvenceim az általam fordított üzikkel


A koreai nyelvnek és barátaimnak különösen nagy szerepe volt az elmúlt 9 hónapban - ezúttal kifejezetten túlélési szempontból. A koreai nyelv sok minden volt már az életemben, kaland, kihívás, megmászandó hegycsúcs, füves legelő, de kifejezetten mentőövként leginkább az elmúlt, vészterhes időszakban kezdett funkcionálni.


Nyomor 

Legutóbbi  – érthető okokból nem népszerűsített – bejegyzésem óta ugyanis elröppent fél év, és ezúttal is csak arról számolhatok be, hogyan nem tanultam koreaiul ez idő alatt. Persze a napi rutint tolom (olvasás, naplóírás, tévézés, hírek böngészése, lagymatag Ankizás, hétvégén fanyalogva 이화 6 tankönyv fölötti mélázás), de kezet a szívre, ki lelkesedne, ha majd minden napját fájdalmak közt kénytelen tölteni. A novemberi bejegyzésemet már áthatotta valami balsejtem, de akkor még csak haloványan sem körvonalazódhatott az a tortúra, amit a makói sebészet meghökkentő inkompetenciájának köszönhettem (sebfertőzés, tályog, sipoly, brutális antibiotikumkúra, vállvonogatós lepasszolás a nőgyógyászatnak, ahol újabb műtét, állandósult neuropatikus fájdalom és gyógyszer-mellékhatás satöbbi és ez a satöbbi is higgyétek el, elég kellemetlen). A kiszámíthatatlan életrend, átpálferizett éjszakák, napokig tartó rosszpassz és végtelennek tűnő betegszabadság mellett képtelenség volt igazán napi szinten többet tenni a koreai nyelvtudásért, mint amennyit. Talán legjobban mégis az fájt, hogy a keservesen összekuporgatott, koreai utazásra szánt pénzemet felemésztette a sok orvos, gyógyszer, és a kialakult fájdalom miatt annak esélye is elröppent, hogy idén TOPIK vizsgára menjek, lévén az ülési kapacitásom jelenleg 15 perc. Arról nem is szólok, hány eseményről maradtam le, melyek egy részét amúgy bőszen magam is szerveztem, és hogy hiába van Szegednek végre koreai étterme, eddig csak egyszer sikerült eljutnom oda, vagy hogy hiába ajánlottak figyelmembe klassz ösztöndíjat Koreába, ha egyelőre a napi ingázás is kínnal jár. A kórházak ambulanciáján vagy ügyeletén töltött időt mint minden valamirevaló beteg, előbb szorongással töltöttem ki, de idővel - igen, bármi megszokható - már képes voltam a figyelmemet olvasásra vagy tanulásra irányítani, így ha más nem is, az vigasztalt, hogy az olykor 4 órás várakozásokat legalább hasznosan és tartalmasan tölthettem, sőt egy alkalommal még Korea-fan beteggel is találkoztam. Az elmúlt időszakban a legtöbbet koreai ismerősöm, 희헌 jelentette, aki sajnos nagyon beteg, mégis olyan erőt volt képes belém önteni, amit talán más nem is tudott volna, napi szinten katokoztunk a kritikus időszakban, sokat segített tapasztalataival és a rá jellemző gyöngédséggel, amit igyekeztem viszonozni. A koreai kommunikáció mellett talán a fordításra fordítottam még a legtöbb időt, ugyanis kiválóan elvonja a figyelmet a fizikális fájdalomról, legnagyobb örömömre, Alföldi Róbertnek is fordíthattam egy cikket, de elkezdtem komolyabban dalszövegeket is fordítani, még mindig elég nehéznek találom.


Tervek





Végül persze 9 hónap alatt minimum arra rá kellett jönnöm, hogy az ember életében jöhetnek ilyen nyomorult időszakok, és ilyenkor felértékelődnek olyan tulajdonságok, mint a humor, türelem és illedelmes megnyilvánulás, és életmentő lehet a szenvedély, ami a koreai nyelvhez köt. Ezt pedig elengedni akkor sem érdemes, ha épp kínlódok, vagy aktuálisan minden komolyabb célom (utazás, rendezvény- és közösségszervezés, tanítás stb.) épp elszublimálni látszik. Szóval hétvégén régi szokásomhoz híven, heti tanulási tervet szerkesztettem nyárra, a cél most inkább a hallás utáni értés és a beszédfejlesztés, illetve a felsőfokú szókincs aktivizálása.


듣기


Itt most nem kizárólag felirat nélküli sorozatokra fogok hagyatkozni, hanem a 세상을 바꾸는 시간 15 perces előadásait és minimum heti egy ismeretterjesztő vagy hírműsort fogok megemészteni. Sorozatokból jelenleg a 터널-t nézem felirat nélkül, nem a legjobb választás, mert a csavaros bűnügyi sorozatokat még mindig nem értem jól a szakszavak miatt (de pl. a 솔로몬의 위증 teljesen érthető volt a maga bíróságra hajazó jeleneteivel), és tervben van a jövő hónapban induló, könnyed 수요일 오후 3 30, ami nem okozhat gondot. Híreket a JTBC-től tervezem, ismeretterjesztő műsort pedig az EBS-től fogom nézni, még mindig nagy rajongója vagyok a 세상에 나쁜 개는 없다 műsornak, sanszos, hogy a kutyakiképző könyvét is becserkészem.

Ezen kívül rádiózás, sajnos, a betegeskedés alatt, nagyon kevés rádiót hallgattam, kétségtelenül a rádiózás ideje számomra az ingázás ideje is egyben. VIXX N KPOP nélkül még mindig nem tudok elképzelni egy hetet, úgyhogy arról nem mondok le, de emellett továbbra is a Book Café, Love Game és hasonló műsorokat fogom hallgatni.


쓰기

Ezen most lazítok kicsit. Eredetileg az 이화 6 felsőfokú tankönyv témáit akartam kidolgozni, de már az első témáknál elbizonytalanodtam: a véradás társadalmi hasznossága (értekezés), a feltalálás folyamata egy példán keresztül (magyarázó szöveg), kulturális örökség (élménybeszámoló), iskolai oktatás problémáinak megoldásai (értekezés) stb. Kétségtelen, hogy ha egy szép napon felsőfokú nyelvvizsgát szeretnék, vagy komolyabb témákban nyilatkozni koreai ismerőseimmel, egyszer meg kell kreálnom ezeket a szövegeket, de egyelőre ezzel még várok. A 서강 쓰기 tankönyvei is még parlagon hevernek... Szóval nyáron mindössze a 뱁새날개 blogom szorgalmas írogatását és koreai barátaimmal való laza katogozgatást irányoztam elő.


어휘 및 문법


Szókincs tekintetében nem tettem le a felsőfokú szókincsről, így hétköznap az 이화 6 szavait tanulom, kiválóak különben, azt azért bevallom, hogy a 사자성어-kat nem tanulom meg, mert annak külön időszakot kell szánnom. Viszont elképesztő lelkesedéssel vetettem bele magam a hangulatfestő szók biflázásába, melyhez kedves barátnőm ajándéka kerekített nagy kedvet. Annyira jó szerintem ez a kiadvány, hogy tervezem, megveszem a 사자성어-s könyvüket is. Heti 6 ilyen hangulatfestő szót tanulok és ha tehetem használom is őket, a showműsorokat pedig még nagyobb rajongással nézem, mivel ezek a szavak ott bőségesen felbukkannak. A felsőfokú szavak és hangulatfestő szók mellett, keményen ismételnem kell a középfokú szavakat, mivel hamar kihullanak használat híján.

Ami a nyelvtant illeti, ráférne átnézni újra a középfokú nyelvtan egyes pontjait, az 이화 6 nyelvtanára kedves koreai barátaim csak annyit mondtak, átlag koreai ilyet nem használ, úgyhogy inkább csak felismerni és értelmezni próbálom ezeket, őszintén, nem nagyon futok össze ilyen szerkezetekkel. Ugyanakkor részben nyelvtani, részben szókincsbeli szintem értékelése érdekében az augusztusba némi TOPIK tesztezést is be fogok iktatni, nagyon kíváncsi leszek az eredményre, terveim szerint addigra az 이화 6 tankönyvet kivégzem.


읽기

A kedvencem változatlanul az olvasás. Idén már három koreai nyelvű könyvet olvastam ki, és minimum még hármat tervezek. Ezen kívül hetente egy rendes cikket (rendesen azt értem, hogy nem a VIXX-ről szóló^^) is el akarok olvasni és elemezni. Kedves barátnőm, aki Koreában tanul, elküldte, hogyan elemzik ezeket az újságcikket és ezekből referálnak is. Ez nagyon izgalmas és a beszédet is fejleszti.


말하기

Noha legújabb koreai barátom, aki történetesen szegedi, kijelentette, hogy 수다쟁이 (szószátyár) vagyok, közel sem vagyok elégedett a beszédemmel. Közel 1 év után adódott alkalom koreaival élőben beszélni, és bármilyen rutinos legyek is az átkötő szövegekben, sokszor előjöttek a régi hibáim (pl. keverem a kell és szabad szerkezetét). Magyarán valamit ki kell találnom, és úgy gondoltam, hogy vagy a levadászott heti cikkből 10 perces refkókat adok elő, vagy a heti 세바시 előadások valamelyikének lényegét próbálom elmondani. Ha meg vasárnap ezekhez sincs kedvem, akkor marad a dalolás, vagy szerepjáték.

 

A végére persze mi mást is biggyeszthetnék, hogy remélem, ezeket a terveket képes leszek kivitelezni, ha Isten életet és úgy akarja.