TOPIK · 한국어능력시험

다나 2019. 8. 5. 21:40

Orsi blogbejegyzése fellelkesített, hogy magam is valljak kicsit arról, hogy hol is tartok most a koreai nyelvtanulásban. Utoljára majd egy éve nyilatkoztam erről, és úgy tűnik, akkoriban még nem voltam biztos abban, hogy idén TOPIK-ozni akarok. Nos, mint a mellékelt ábrán láthatjátok, jelentkeztem idén a TOPIK II vizsgára. Ez gyakorlatilag meghatározta az éves projektemet, mert aki ismeri a TOPIK világát, az tudja, hogy nem lehet elég korán elkezdeni felkészülni rá.


Most mondanám, hogy a kocka el van vetve, de inkább azt mondom, Isten nem kockajátékos :P 


A 2014-es TOPIK felkészülési metódusomat átbogarászva egészen döbbenetesnek találtam utólag is, hogy nekem anno az a vizsga sikerült. Effektíve nyáron láttam neki és kéthetente lezavartam a régi típusú középfokú nyelvvizsgából egyet, meg szavakat tanultam. Idén sokkal fifikásabban láttam neki a tervnek: 2018 decemberétől májusig régi típusú felsőfokú teszteket csináltam, havonta csak egyet és többnyire hétvégente egy vizsgarészt, természetesen az 어휘 및 문법-ot is. Az eredmények hol lelkesítően jók (5), hol lelombozóak (bukta) voltak. Júniustól a TOPIK II-es vizsgákat kezdtem el, szintén havi egy valós idejű vizsgával. Érdekes tapasztalat, hogy noha az időből nem futok már ki, mint régen, a 쓰기 sem tűnik teljesen reménytelennek, és viszonylag kevés idegen szó van, mégsem mondanám, hogy a teljesítményem kiemelkedő. Még mindig simán belesétálok a csapdákba és még mindig nagyon ideges vagyok az „egyszer hallgasd meg, és vajon mit mond most a beszélgetőpartner” feladatnál. Hiába gyors az olvasási sebességem, a feszültség miatt „összeakad a szemem” az ilyen feladatoknál. Mindegy, igazából az alapelv, amivel jobbára magam nyugtatom, hogy a felkészülési folyamat értékesebb és tanulságosabb, mint maga az eredmény fölött érzett esetleges diadal.



Legalább 12 tesztet le fogok gyűrni a megmérettetés előtt


Különben nagyon sok előadást hallgattam meg a TOPIK-kal kapcsolatban, különösen a tesztírási stratégiákról szóló videók voltak hasznomra, ezt biztosan mindenkinek ajánlanám felkészüléskor. Ugyancsak örök hálám Niának (sokadszor), hogy rám zúdított fél tucat TOPIK II tankönyvet, amik annyira profik, hogy álmodni sem mertem volna ilyen anyagokról 5 évvel ezelőtt. Természetesen, ezeknek is nekiduráltam magam. De lássuk sorban!


읽기



Egy ilyen eredménynek nagyon tudnék örülni ősszel


Ezen a részen teljesítek a legjobban (70 pont fölött), de ahhoz képest, hogy köteteket olvasok koreaiul, messze nem olyan biztos a vágyott pontszámom (78+) ezen a területen. És ennek egyértelműen az az oka, hogy sokkal több hírt és cikket kellene olvasnom és kijegyzetelnem, mint szépirodalmat. De hát sajna, a közélet, politika és gazdaság koreaiul sem köt le túlságosan… Az augusztus egyik missziója, hogy ezen valamiképp változtassak, az 읽기-re ősszel tudok jobban ráfeküdni, mivel idén novemberben lesz a vizsga, nyertünk egy hónapot. Különben azt is örömmel nyugtáztam, hogy 5 éve sokat háborogtam az elrugaszkodott témák miatt, most viszont vagy normalizálódott a helyzet, vagy én rázódtam bele, de nem lepnek meg a felmerülő olvasmánytémák.


듣기

A TOPIK azon része, amit tesztelés közben kétségbeejtően rossznak szoktam érezni és meghökkentő mód mégis egészen jól szokott sikerülni (70 pont fölött többnyire). Ne kérdezzétek, miért. Az egyszer hallgathatós résznél még nem sikerült eléggé relaxált állapotba kerülni, és még sosem sikerült előre elolvasni a feladatokat (kivéve nyilván a legelejét), a kétszer hallgathatósnál pedig már kialakítottam, hogy ahol egy audióanyaghoz két feladat tartozik, melyiket érdemes előbbre venni (szerintem nagyon sokszor a másodikat, ami a beszélő szándékát, vagy a meggyőzés módját firtatja). A 듣기-re biztosan fogok app-ot leszedni, mert önmagában a rádiózás és a tévézés nem segíti annyira ezeket a kompetenciákat.


쓰기



Nagyon sok fogalmazást írok, de nem mindig sikerül ráhangolódni a témára. 

Így volt ez a dohányzásellenes kormány-intézkedések esetén is


2014-ben nem sokat foglalkoztam a 쓰기-vel, ami a gyalázatos eredményen meg is látszott. Annyira nehéznek tartottam, sőt most is annak tartom, sőt a koreai ismerőseim is annak tartják, szóval annyira mission impossible-nek tartom, hogy 50 perc alatt megírjak egy 600-700 szótagos nagy esszét (majd egy oldal), egy 200-300 szótagos diagram-elemzést, és emellett két szöveget egészítsek ki mondatokkal, hogy úgy voltam vele, majd csak lesz valami. Természetesen otthon írogattam fogalmazványokat, de… Idén viszont úgy döntöttem, ezen a vizsgarészen is szeretnék legalább 45 pontot összeszedni. Nagyon sokat segített, hogy az elmúlt években tankönyvek tucatjait adták ki, és ezekből végre kiderültek olyan apróságok, hogy mire adnak pontot, mire vonnak le, többek közt az is kiderült, hogy ha pattra 600 szótagot írsz, az is pontlevonás. Szóval áttanulmányoztam sok ilyen tankönyvet, és most augusztusban a 3 hetes szabadságom alatt is egy ilyen intenzív gyakorlás veszi kezdetét a HOT TOPIK 쓰기 25 napos programját követve. Az elmúlt hónapban a PERFECT TOPIK és a TOPIK 쓰기 100점 받자 könyvekből nagyon szépen megtanultam diagram-elemzéseket írni, én biztosan mindenki arra biztatnék, hogy erre fektessen hangsúlyt, mert ha megtanulja a sablonmondatokat és megcsinál 30-40 ilyen 15 perces gyakorlatot, akkor gördülékenyen tud majd írni ilyen ábrákról és 30 pontot lehet szerezni vele. Az esszé írása még nagyobb falat, mert eddig csak bohón írtam az én saját stílusomban, de hála a tankönyveknek és egy koreai irodalomprofesszornak, megtanultam, hogy a koreai esszében alapvetően közhelyeket várnak és úgy kell a saját véleményemet kifejteni, hogy az is kellőképp száraz legyen. Az esszének mindig kell legyen felvezetője (erre szerintem legjobb a definíció mint olyan), tárgyalás része (ezt lehet húzni példákkal) és egy lezárása, mely semmi esetben ne tartalmazzon nyitott kérdést, mert ettől a koreaiak berzenkednek. A nagy esszéhez mindig érdemes vázlatot írni, különben bele fogsz gabalyodni. A leggyengébb egyértelműen a mondat-kiegészítésben vagyok, pedig ezekből is csináltam már 50 feladatot, de vagy a fantáziám csökött, vagy egyszerűen csak averzióim vannak ezzel a feladatrésszel, de ha sikerül is kitalálnom, mit akarhatott oda a szerző, nem feltétlenül tudok olyan cizellált lenni, mint a megoldásban olvasható.


어휘



Szeretem, amikor a hangulatfestő szókat hangulatfestő szókkal magyarázzák...


Passzív szókincsem nagyon rendben van, de sajnos, például az esszé írásakor időhiány miatt a sűrűbben használt, középfokú szavak és kifejezések ugranak be, és sajnos, egyelőre még nem jutottam el odáig, hogy sokat farigcsálhassak a szövegen, mert nincs rá idő. Naponta pörgetem az ANKI-mat, bár lehetne fél óránál többet szánni rá, egyelőre nem tettem. Helyette a 쏙쏙 TOPIK 고급 어휘 anyagából hangfelvételeket is csináltam, meglátjuk, azzal hatékonyabb lesz-e olyan szavak elsajátítása, mint az 우스꽝스럽다, 꿈틀대다 vagy 돈둑히… Ezen kívül most rákattantam a Sejong Intézet 시사어휘 appjára, azt is ki akarom jegyzetelni.


문법

Folyamatosan lapozgatom a felsőfokú nyelvtanokat, de tapasztalatom szerint hiába olyan impozáns a Korean Grammar is Use harmadik kötete, az esszé mintamegoldásában sem találok olyan bonyodalmas szerkezeteket, mint amit ez a könyv kínál. Ráadásul ha mégis belecsempészek egy 으로 말미암아-t a szövegemben az irodalomprof biztosan javasolni fogja, hogy 아서/어서-t vagy hasonlót iktassak be, bár legutóbb felhívtam a figyelmét arra, hogy egyes útmutatók szerint érdemes villantani akkor is, ha kicsit idétlen lesz stilárisan a szöveg. Egyelőre a HOT TOPIK alapján ismétlem át a három hetes szünetemben a nyelvtani pontokat, ki tudja hanyadjára…


말하기

Szegedi koreai ismerősöm egyelőre elpályázott Magyarországról, s bár a rám zúduló megbízások és egyebek miatt a kapcsolatunk eleve meggyengült, ezzel együtt az élőbeszéd lehetősége is elillant. Helyette főleg katokozok az ismerőseimmel, és most hogy itt a szabadság mindenképp akarok beszélni az irodalomproffal Skype-on, akivel különben magyarországi tartózkodása alatt kétszer is találkoztunk, és elképesztően jókat beszélgettünk irodalomról és egyebekről. Júniusban a Hankuk Idegennyelvi Egyetem magyar tanszékének két professzorával is találkozhattam, igaz velük magyarul beszélgettem, mivel koreaiul nem tudók is voltak a társaságban. Nagyon értékes találkozás volt.


Összességében ez egy jó év a koreai nyelvtanulásra, összevetve a tavalyival és jó érzés, hogy látom, ahogy a kompetenciáim fejlődnek. Hogy mi lesz a TOPIK-kal, meg hogy milyen szintet sikerül elcsípni sokkal kevésbé izgat, mint 5 éve, most valahogy jól érzem magam tanulás, készülés közben, nyilván vannak kiábrándító pontok, de alapvetően elégedett vagyok.